Chip 1996 April/CHIP 1996 aprilis (CD06).zip/CHIP_CD06.ISO/hypertxt.arj/9521/MINISZTE.CD

Text File | 1996-02-10 | 15KB | 211 lines

          @VJól érzik magukat a piacon@N

              Szombaton,  a  kiállítás zárónapján  tett  látogatást az
          Ifabo '95-ön @KPál László@N  ipari miniszter. A közel  háromórás
          program, tizennégy cég, sorrendben a Videoton, a  Microsoft,
          a Selectrade,  az IBM,  a Geoview  Systems, a  Recognita, az
          Iqsoft, a KFKI Ikon és Cadserver, a Kerszöv, az Ericsson,  a
          Megamicro,   a   Schwar  és   a   Bank  Austria   standjának
          megtekintése után kértünk exkluzív interjút Pál Lászlótól.
              @K--  Miniszter  úr  nemrégiben  részt  vett  az  Albacomp
          @Kszületésnapi  ünnepségén.   Ezen  a   tízéves  születésnapon
          @Kvoltaképpen a  székesfehérvári magánvállalkozás  exportra is
          @Ktermelô  üzemegységét  nyitotta meg.  Körültekintve  itt, az
          @K1995. évi Ifabón,  elégedett-e a látottakkal,  kellô számban
          @Ktalálkozott-e  hazai gyártókkal,  vagy újabb  tíz évet  kell
          @Kvárni hasonló ünnepségekre?@N
              -- Alapvetôen nem hardveresekkel találkoztam az  Ifabón,
          hanem      rendszerintegrátorokkal,      szoftvergyártókkal,
          szolgáltatást   nyújtó   cégekkel.   Ezért   nehezen  tudnék
          válaszolni arra a kérdésre, hogy a magyar  hardvergyártásból
          mi  érzékelhetô  a  kiállításon.  Egyéb  tárgyalások alapján
          azonban konkrét ismereteim vannak  arról, hogy -- ha  nem is
          magyar tulajdonban és  nem is kizárólag  magyar know-how-val
          -- föléledôben  van a  magyar számítástechnikai  hardveripar
          egy-egy része.  Az épülô  nagy perifériagyárak  közül kettôt
          kiemelnék: az egyik az IBM- é, amelyik 2,5 millió darab/éves
          volumenre  fölkészülô  winchestergyárát  építi.  A  napokban
          találkoztam  az   IBM  alelnökével,   akivel  megállapodtunk
          további  hardvergyártó  beruházások  létesítésérôl, emellett
          szoftver-  és  szolgáltatásfejlesztési  tervekrôl  is fogunk
          tovább  tárgyalni. A  Philips szintén  2, esetleg  3  millió
          darab megjelenítô gyártására rendezkedik be. A  szombathelyi
          építkezés folyamatban  van, sôt  a gyártás  el is  indult. A
          néhány, különleges eszközökre, célalkalmazásokhoz  szükséges
          kártyák  elôállítására   specializálódott  hazai   cég,  bár
          termékeik  nem  nagy  tömegben  értékesíthetôk, valószínûleg
          nagyobb extraprofitra számíthat.
              Az Ifabón látott magyar cégek mindegyikérôl  elmondható,
          hogy jól érzi magát a  piacon. Az elmúlt idôszak számukra  a
          fellendülés évét jelentette.  Igaz, szembe lehetne  állítani
          velük a  viszonteladókat, azon  hardverszállítókat, akik  az
          importált    eszközöket    legföljebb    integrálják,   majd
          továbbértékesítik azokat.  Ez utóbbiak  piaca talán  valóban
          szûkül,  de   a  nagyobb   hozzáadott  értéket   tartalmazó,
          alkalmazásorientált,  hálózatorientált  munkák  iránt   mind
          itthon, mind külföldön növekszik a kereslet.
              @K--   Számítástechnikai    vállalkozásokról-vállalatokról
          @Knehéz  volna   hasonló  mérleget   készíteni,  azt   azonban
          @Kbiztonsággal  lehet  állítani,  hogy  az  Ifabón  jelen lévô
          @Kkörülbelül   negyven  távközlési   cégbôl  mindössze   kettô
          @Kfoglalkozik fejlesztéssel és  gyártással. Mit szól  ehhez az
          @KIpari Minisztérium, próbálnak-e ezen az arányon változtatni?@N
              -- Én többet láttam, mint kettôt. Valóban igaz az,  hogy
          a  két  kiemelhetô  gyártó  vállalatnak,  a  Tritonnak  és a
          Total-Telnek Magyarországon van a központja. De úgy tudom, a
          Tritonban a holland tôke a meghatározó...
              @K-- Ennek ellenére a magyar szellemi tôke a fejlesztéseik
          @Klelke...@N
              --  Igen.  De  itt  van  például  az  Ericsson,  amelyik
          hazánkban  gyárt,  gyártat  és  a  Motorola,  amelyik  hazai
          termelôtevékenységének   megindítása    óta   elég    komoly
          alkatrészvásárlásokat  eszközöl  Magyarországon.  Persze nem
          tartom  kielégítônek  ezeket az  arányokat,  mert ismereteim
          szerint a magyar  távközlési harverpiacnak a  döntô hányadát
          ma  importból fedezik,  és igen  kicsi a  hazai termelô-  és
          értékhozzáadói   tevékenység.   Ezen   részarány    bôvítése
          érdekében   tárgyalásokat   folytatok   --   hogy   csak   a
          legnagyobbakat     említsem     --     a     három      nagy
          telefonközpont-szállítóval, az  Ericssonnal, a  Siemensszel,
          és szeretnénk,  ha a  BHG a  magyar piacon  megint meg tudna
          erôsödni.
              Ami  a nem  nagy központokban  érintett cégeket  illeti,
          közöttük   vannak,    amelyek   alközpontok    magyarországi
          beszállítóiként    (is)    szeretnének    megjelenni,     és
          természetesen   többen    törekszenek   a    készülékkínálat
          bôvítésére is. Persze  a legnagyobb az  említett két cég,  a
          Triton és a Total-Tel.
              @K--   Számos    kiállítótól,   például    irodaszer-   és
          @Kirodatechnikai   kiállítótól  hallani,   hogy  forgalmuk   a
          @Kmárciusi   kormányintézkedések   következtében    jelentôsen
          @Kvisszaesett, olykor a márciusi forgalomnak a felét érték  el
          @Káprilisban.  Egyesek  úgy  fogalmaztak:  nem  tudják, milyen
          @Kkiadásaikból  lehet  még   lefaragni,  mások  azt   mondták,
          @Kalighanem  meg  kell  tanulniuk  együttélni  a   @VBokros-@N@Kféle@N
          @Kcsomagtervvel.  Az  Ipari Minisztérium  melyik  oldalra áll?
          @KAzokéra, akik saját költségeik csökkentésében, vagy azokéra,
          @Kakik a lobbizásban és más megoldásokban látják a kiutat?@N
              --   Nem   hiszem,   hogy   a   márciusi    bejelentések
          következtében   már  áprilisban   számos  területen   nagyon
          visszaesett volna  a forgalom.  A márciusi  intézkedések egy
          része   még   nincs   bevezetve,   megtörtént   azonban    a
          forintleértékelés és az importvámpótlék bevezetése. Ezek  az
          intézkedések kizárólag az import nehezítését eredményezik. A
          kormánycsomagnak ezek az eszközei az ország  külkereskedelmi
          mérlegének javítását, az  exportérdekeltség növelését és  az
          import fékezését akarják szolgálni. Sajnos ez  hozzátartozik
          az életünkhöz.
              A  bevezetés  pillanatában  teljesen  tisztában   voltam
          azzal, hogy akik kimondottan importra szakosodtak, azoknak a
          sorsa nehezebb lesz, és sok ilyen vállalkozás van -- fôleg a
          számítástechnika   környékén.   Nem   hiszem,   hogy   saját
          költségeik csökkentésével komolyan tudnának reagálni ezek  a
          cégek,  kivéve,  ha  túlzottan  magas  nyereséggel dolgoztak
          volna eddig - -  akkor alacsonyabb nyereséggel ezek  is fönn
          tudják  magukat  tartani.  Ilyenre  azonban  a  belsô   piac
          nyitottsága miatt nem sok  esély lehetett, hiszen megvolt  a
          verseny   az    importpiacon   is,    aki   viszont    profi
          szolgáltatásokat  tud  nyújtani, annak  bôvült  a piaca.  Ez
          olyan  struktúraátalakulási  folyamat,  amelyik mindenképpen
          egészséges az ország gazdasága szempontjából.
              @K-- Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy --  a
          @Kpresztízsnyereségen kívül --  vajmi kevés haszna  van annak,
          @Kha    valamely    hazai,    például    irodatechnikai   vagy
          @Kirodaszer-szállító cég nyertesként kerül ki államigazgatási,
          @Kközigazgatási  tenderbôl.   A  hatóságok   olyan  szállítási
          @Kfeltételeket szabnak, amelyek teljesítése a  legnagyobbaknak
          @Kis  megerôltetô.  Gondolok itt  olyan  kikötésekre, mint  év
          @Kvégéig rögzített árak, megszabott minimális raktárkészlet és
          @Ka  többi.  Ezek a  feltételek  nem jelentették  azt,  hogy a
          @Ktender kiírója nem vásárolhatott más szállítótól. Tervezik-e
          @Keme gyakorlat megváltoztatását?@N
              --  Éppen  az  Ifabó  nyitónapján,  kedden,  a Parlament
          elfogadott  egy  törvényt,  amelynek  címe:  ""Közbeszerzési
          törvény". Ez,  a közületi  beszerzéseket szabályozó  törvény
          alapvetôen három célt szolgál. Az egyik ezek közül az,  hogy
          szabályozza a  közületek --  állami, önkormányzati  szervek,
          közüzemek, bizonyos  alapítványok --  beszerzéseit, amellett
          bizonyos tenderek kiírási  szabályait is rögzíti.  A második
          nagyon  fontos  cél,  hogy  a  költségvetés  forrásaival  ne
          lehessen nagyon  szabadon gazdálkodni:  a kiírókkal  szemben
          kemény   követelmények   érvényesüljenek,   hogy   a  lehetô
          legjobban használják  ki azokat  a forrásokat,  amelyeket az
          állam  a  rendelkezésükre  bocsát --  és  ez  egyszersmind a
          fekete gazdálkodás elleni küzdelem eszköze. A harmadik  cél,
          hogy ezen belül -- más országok gyakorlatához hasonlóan -- a
          magyar gyártókat, beszállítókat, szolgáltatókat  preferálja.
          Elôször  is  kizárja   annak  lehetôségét,  hogy   a  magyar
          beszállítókat háttérbe szorítsák, emellett árelônyt biztosít
          a magyar beszállítóknak: legalább 10 százalékkal magasabb ár
          esetén is a magyarnál köteles vásárolni a közület, különösen
          akkor, ha a magyar hozzáadott érték eléri az 50 százalékot.
              Mindhárom  elem  azt kell  eredményezze,  hogy a  magyar
          beszállítási  lehetôségek  növekedjenek.  Végsôsoron   tehát
          kiküszöbölôdjön az a gyakorlat, amelyre kérdésében utal.
              A  törvényben   foglalt  ellenôrzési   rendszer  alapján
          megtámadhatók  azok a  tenderkiírások, amelyekben  fölrúgták
          ezeket a szabályokat, vagyis joga és módja van az  esetleges
          diszkriminációt   érzô   magyar   vállalkozónak   a  döntést
          megtámadni, ha  az nem  felelt meg  a törvényi elôírásoknak,
          ily módon a törvény  mindenképpen javítani fog a  beszerzési
          feltételeken,  beszerzési eljárásokon  és a  magyar ipar  és
          szolgáltatások lehetôségén.
              @K--  Ez  azt  jelenti, hogy  ezentúl  nem  például Parker
          @Ktollat fognak vásárolni, hanem magyar gyártmányú írószert?@N
              --  Bizonyos  értékhatár  fölött  a  törvény  egyértelmû
          eljárási kötelezettséget  rögzít. Egy-egy  toll beszerzésére
          nem  fog  kitérni,  mert   ennek  a  költségeit  nem   tudná
          fölvállalni  az ország.  Egy Parker  toll megvásárlásának  a
          megversenyeztetése  drágább lenne,  mint a  Parker toll.  Ha
          azonban   Pax  vagy   Pevdi  tollakat   lehet  a   Parkerrel
          szembeállítani --  amennyiben még  léteznek ezek  a korábban
          ismert  magyar márkák  --, a  közbeszerzés szemléletébôl  az
          következik, hogy  megfelelô minôség  esetén magyart  kellene
          vásárolni. Vagy vegyük -- mondjuk -- egy  számítógép-hálózat
          szállításának esetét! Ha a magyar Network nevû cég  ugyanazt
          a minôséget tudja fölajánlani,  mint, tegyük fel, a  Novell,
          akkor a Networkkel kell majd megállapodni.
              @K--  Az  ország  egyes  területein  az  50  százalékot is
          @Kmeghaladja  a  munkanélküliek  aránya.  Az  Ifabón  kiállító
          @Kkisvállalkozások   némelyike   legalább   egyhavi  bevételét
          @Kfordította a  megjelenés költségeire.  Miniszter úr  szerint
          @Kbeszélhetünk-e még az  ezer vállalkozás országának  elvérôl,
          @Kvagy ez a szlogen már a múlté?@N
              -- Nyolcszázezer magánvállalkozó van az országban,  több
          mint százhatvan-ezer  társas vállalkozás,  ezek közül  közel
          húszezer közepes  méretûnek mondható.  Tehát ma  már nem  az
          ezer, hanem a százezer vállalkozás országáról  beszélhetünk.
          Nekem  persze  hiányoznak ezek  közül  a legnagyobbak,  mert
          meggyôzôdésem,  hogy   az  igazán   egészséges  vállalkozási
          szerkezetben exportra a legnagyobbak képesek, a kicsiknek  a
          szerepe  a nagyokkal  folytatott kooperáció  és a  lakossági
          szolgáltatásokban való részvétel,  s csak másodlagosan  vagy
          harmadlagosan jelennek meg az exportpiacon.
              A munkanélküliség valóban nagyon kedvezôtlenül alakul az
          ország egyes régióiban. Az ország gyakorlatilag szétszakadt:
          a    nyugati    országrészeken    gyakran   munkaerôhiánnyal
          találkozunk. Egymás után  jönnek létre külföldi  tulajdonnal
          vállalkozások a nyugati régiókban -- a szakmához közel állók
          közül csak  a Philipset  említem --,  amelyek más  gyárakból
          elszívják a munkaerôt. Például a textiliparból mennek át  az
          emberek az elektronikai iparba, miközben a textiliparnak  is
          van   munkája.   Helyes   volna   megpróbálniuk   a   munkát
          elvégeztetni Kelet-  Magyarországon, ahol  viszont szabad  a
          munkaerô.  Csakhogy  az  ország  infrastruktúrája  korántsem
          megfelelô a gyors fejlôdéshez: hiányoznak az autópályák,  az
          M3-ast például feltétlenül,  nagyon gyorsan építeni  kellene
          ahhoz, hogy a  borsodi, a nógrádi,  a szabolcsi térség  is a
          fejlôdéshez szükséges minimális eszközökkel rendelkezhessen.
              Szerencsére  ezekben  a  térségekben  is  nagyon  komoly
          vállalkozói mozgás érzékelhetô. Nagy szimpátiával figyelem a
          Borsod-Abaúj-    megyei     kamarák    kimondottan     aktív
          tevékenységét. Infrastruktúra-építésben, ipari és innovációs
          parkok    létesítésében    és    tervezésében     folytatott
          tevékenységükhöz,    nemzetközi    vállalkozásokkal    folyó
          tárgyalásokhoz a kormány kisebb támogatásokkal hozzá is  tud
          járulni. Persze ezek sem  oldják meg a globális  problémákat
          ebben  a  térségben, de  nélkülük  biztosan nincs  semmilyen
          megoldás.

          @KKelenhegyi Péter@N